A nem kicsi terhesparát mindenki vérmérséklete szerint végigizgulta velem - ezúton is köszi. Tulajdonképpen azt megállapíthatjuk, hogy rajtam kívül mindenki felkészült már az ügyre, úgyhogy legközelebb akár maradatok is "úgy" :) Nem igazán értem, honnan tört rám ennyire (eddig is, de most aztán hajaj), gondolom az, hogy mindenki terhes, gyerekes lett, én meg a szokásosnál is magányosabb vagyok. Nyilván én is tudom, hogy nem ez a megoldás (ide ne kommentoljon valaki valami nagyon okosat, mert besírok), de azért néhány hétig egész izgi volt azon izgulni, hogy most akkor hogyan tovább.

Legalább a karácsonyi minidugásom alanya örökre bevonul a szótárunkba, mint gyermekem apja. Na lássuk be ő is jó nagy tahó - pedig nem gondoltam volna első körben. Újabb lecke, hogy ne ítéljünk első ránézésre. Én viszont felnőtt módon (!) nem írtam neki sms-t a pénteki találkozásunk után (hogy jó nagy tahó). Megkímélve saját magamat egy nagyon kínos a, nemválasztól b, tenagyonszánivagy választól.

Marad tehát my friend, Patrick a tv-ben, és a senki sem ültetheti Bébit a sarokba. <3