Nem igazàn érnek ide 9 óta a pakolós fiúk. Szánalom lvl 10000

Update: megjöttek. +kutya, aki cuki.

Félreértés ne essék, én is szeretek bringázni. A mezőn, a külvárosban, anyuéknál, a Balcsin. Csípem a Critical Mass-t (?) is. Jópofa. Hepöning.

Amit elmondhatatlanul utálok, az a belvárosi bringanáciskodás. A csakazértis. Vegyük tudomásul, hogy a belváros nem alkalmas arra, hogy bicajozzunk benne életvitel szerűen. Mert nincs kiépítve a bringaút hálózat. Mert amúgy is szűkek a sávok, amúgy is mindenki tilosban parkol. És nem segíti az az iritáló, pofátlan flegma stílus sem, amivel a bringások képviselik magukat. Ha kedved úgy tartja, akkor gyalogos vagy, ha amúgy akkor autós. A lesből előbukkanó, száguldózó hülyékről nem is beszélve. Az egyirányú utcák kétirányusítása. A műruppótlankodás. 100ezer a biciklim, de csak lepukkant műanyagpoharas helyekre járok Kunderát olvasni. Az ördögbotozós modern hippiskedés. A cipzáros adidas melegítő.
Kikészítenek.

Eddig nem akartam PINK koncertre menni Prágába, de mostmár kurvára akarok. Köszi juc...  ;)

Még Brad Pitt is ott volt a szülinapomon :)

History repeats itself. Just sayin'...

Kicsit melankólikus hangulatban ma a következőkön sírtam be:

- Egy telefonhíváson, amiben leüvöltötték a fejem teljesen ok nélkül (utána modnjuk bocsánatot kértek, de ez attól még nem jobb.
- Anyukám cuki mms-én (aki ugyan nem mondja, de tudom, hogy nagyon aggódik).
- Cicza a freebolgos költözéséről szóló bejegyzését. Én elképesztően szomorú vagyok, hogy véget ért a freeblog időszak. Nem is feltétlenül maga a szolgáltató (persze az is), hanem egyáltalán az a közösség. Akkor volt a legjobb és a leggondtalanabb, amikor én még nem is voltam a freeblogon, vagy épphogy átköltöztem. Volt egy nagy, laza társaság, akik így-úgy, nem feltétlenül ragacs módon kötődött egymáshoz. "Igen, én is blogot írok". Nagy beszélgetések, nagy bulizások, nagy szerelmek, gus, zokni, a Tandem. Szóval nekem hiányzik az egész. Persze zajlik az élet, rajtam kívül mindenki bőven előbbre tart az életében. Megházasodott, gyereke született, van rendes munkája, élete, céljai. Én meg itt ragadtam ebben a légüres térben. Nem jó.
- Hosszú hetek óta nem olvasgattam blogokat, most gyorsan bepótoltam, hogy kivel mi a helyzet. Valamiért mostanában nem keveredtem Antibaby blogjára se. Valahogy nekem mindig ő volt az a lány (meg Lucia) akire felnéztem, vártam a véleményét különböző ügyekben, irigyeltem a stílusát, az érzékét, a jó meglátásait. Sose kereszteztük egymás útját, de mindig szerettem volna (bármennyire bénán néz ez ki így megfogalmazva). Lényeg a lényeg, rettenetesen nagyon megörültem, hogy babát vár. Annyira emlékszem, hogy potyogtak a könnyeim amikor legutóbb nem sikerült. Ez amúgy is az univerzum legnagyobb igazságtalanságának tartom, de az akkor valahogy nagyon megérintett. Most itt az idő, hogy a sors visszafizessen kamatostul mindent :)

Érdekes nézni, hogy Zs pont azokon a fázisokon megy keresztül, mint én kb egy évvel ezelőtt. 

A bullshitet nem feledteti a kellemes fizu, I'm telling ya. Persze nyilván jobb sok pénzért szart lapátolni. :)

A mai nap csúcspontja amúgy meg a bkv összeesküvés kihallgatása volt (most vajon megölnek, hogy leírom, hogy hallottam az egészet?)

-Szeretnék kérni egy mangós üccsit, ha nincs, akkor citromos jegesteásat.
-ok
*2 perc múlva*
-barackos vagy citromos van.
-citromosat köszi (???)
-de van barackos...
-...

Elmondhatatlanul idegesít, hogy ez az ország még mindig ott tart, mint 40 éve. Hogy Budapesten kívül (és rengeteg helyen még itt se) nem lehet semmit se elintézni e-mailen. Mindenhova telefonálni kell Mancikának, faxolni (!!) de leginkább odamenni és bazsalyogni. Ez nagyjából megoldhatatlan, amikor egy 40 helyszínes műsort próbálunk összerakni.
Az, hogy itt a honlap meg a youtube link, nézd meg, küld át, bescennelem, küldök egy viber üzit, az teljességgel értelmezhetetlen az M0-on kívül.