Rendkívül selejtesnek és lustának érzem magam, mert ugyan kb heti 8 óra munkám van összesen, és mégse vagyok képes sportolni, élni, szocializálódni, úgyegyáltalán VALAMIT csinálni magammal. Most, hogy itt a kutya legalább kénytelen vagyok kimenni az utcára, de nekem még a (kölcsön)kutyám is antiszoc, uh leginkább kettesben dünnyögve bandukolunk az aszfalton. Igen, mert nem szereti a füvet se.

Az se segít a dolgon, hogy az ember akivel nem is jártam, de azért kirúgott (nice) végülis nem úgy gondolta. Így aztán fáraszthatom magamat azzal, hogy szándékosan NEM gondolkodom ezen az egész elbaszott dolgon.

(mike meg ne töröljön a listájából, mert úgyis mindig visszatérek)