Egyik este nem tudtam aludni (jé) és valami rémesen gusztustalan dologra jöttem rá.
Van olyan barátom, nem is egy, akit csupán azért tartok annak, mert nincs másik. Akit simán lecserélnék, ha jönne valaki az életemben, aki ez a "típus", csak "jobb".
És akkor még csodálkozom, hogy nincsenek barátaim, meg nem szeretnek az emberek.
És akkor még csodálkozom, hogy nincsenek barátaim, meg nem szeretnek az emberek.
na, pont ez van itt velünk is, kényszerbarátságok (de mi legalább megbeszéltük, hogy kb. otthon sosem állnánk egymással szóba, mert teljesen más az érdeklődés. Mondjuk, én le is építettem, csak azért, hogy legyen magyar barát itt, nincs szükség senkire)
VálaszTörlés